Internet - a terjeszkedés/terjesztés új vizein

Az amerikai Progress & Freedom Foundation nonprofit kutatási és oktatási szervezet tagjai egy kiáltványt adtak ki 1994-ben Cyberspace and the American Dream: A Magna Carta for the Knowledge Age címmel. Céljuk bemutatni a harmadik gazdasági átalakulási hullám által megváltozott társadalmi és gazdasági helyzetet, melyben a központi erőforrás a hasznosítható tudás, melynek hordozója a kibertér. Bár az Internet a kibertérnek csak egy része, az utóbbi újszerű tulajdonságai az Internet jellemzői is. Emellett a kibertér egyes alkotóelemei (Internet, televízió, rádió, telefon stb.) ma már sokkal jobban összefonódnak, mint a 90-es évek közepén, így szerintem ez esetben felesleges akkurátusan elválasztani őket egymástól. A kibertér főbb tulajdonságai közé tartozik a korlátlan tudás tárolásának, alakításának és növelésének lehetősége. Likviditásának köszönhetően finoman és könnyen szabályozható. Emellett egy decentralizált rendszer, mely alkalmat biztosít a térben való mozgásra. Rengeteg tulajdonosa lehet, akik önállóan működhetnek egymás mellett, és tulajdonossá válhatnak egyének és önkéntesek is. Castells az információs társadalomról írt monumentális művében részletesebben fejti ki a globális, információs, és egyben globális-információs új gazdaság jellemzőit. Szerinte a harmadik gazdasági átalakulási hullám hátterében az 1970-es évektől válságban lévő gazdasági szereplők profitnövelési stratégiái állnak. A termelők célja az új piacok meghódítása mellett a szükséges egységnyi részre eső – egyre dráguló – felhasznált nyersanyagok mértékének csökkentése lett. Az új termékekkel új piacok irányába mutató kereskedelem fontosabbá tette a kereskedelem szerepét, és hozzájárult a befektetési piac globalizációjához is: a cégek jobb feltételeket keresve terjeszkednek a világon, akaratlanul is elősegítve a nemzetközi befektetési tőke megnövekedését. Ahhoz azonban, hogy a cégek és a tőke nemzetközi működése magának a vállalkozásnak-banknak a központjából továbbra is ellenőrizhető legyen, hatékonyabb kommunikációra volt szükség, és flexibilisebb tőkére. Így az infokommunikációs technológia fejlődése egyrészt kiváltója, másrészt velejárója, harmadrészt eredménye volt ennek a fejlődési folyamatnak.